Lakások és családi házak, lakóépületek fűtése és szerelése

Lakások és családi házak, lakóépületek fűtésére használt egységek fő jellemzői használt egységek fő jellemzői

Hagyományos, régi építésű, átlagos méretű (kb. 80 m2-es) lakás vagy ház fűtésére használt gázkazán kb. 20 kW-os volt. A mai rendeletek szerint épített ugyanilyen méretű lakáshoz ennél lényegesen kisebb gázkazán is megfelelhet. Ugyanakkor megmaradtak a hagyományos tüzelőanyagok is (vegyes tüzelés, pellet, olaj), melyek automatizált változatai megfelelő fűtést/melegvíz-ellátást biztosítanak. A vízoldali cirkuláció rendszere szerint (kényszercirkuláció, ill. gravitációs) a legtöbb gázkazán tartalmazza a fűtővízszivattyút, de van külön telepíthető szivattyús típus is.

Égője általában egy gyújtólángot és egy főégőt tartalmaz, az újabb kondenzációs gázkazánok sugárzó csőégővel készülnek, az alacsonyabb füstgázhőmérséklet (és kisebb veszteség) elérésére. Az égő fajtája szerint lehet elő- és utókeveréses égő, blokkégő, égőcső, égőtálca, sugárzó égő, gyújtóégő és főégő.

Automatikája a vízhőmérsékletet és a szivattyúindítást szabályozza, szokásos elemei a túlmelegedés elleni termosztát, füstgáz-visszaáramlás elleni termosztát, vízhőmérséklet-szabályozás és időjáráskövető szabályozás. Az égő indítását a szivattyúindítással párhuzamosan, víznyomásról vezérlik. A fűtés/kazán indítása helyiségtermosztátról történik. A korszerű gázkazánok moduláló (folyamatos) teljesítményszabályozású égővel készülnek, ami teljesítményét a hozzáillő helyiségtermosztáttal fokozatmentesen változtatja. Az automatikus teljesítményszabályozást akkor tudjuk kihasználni, ha a gázkazán nincs túlméretezve a lakás fűtési igényéhez képest, vagyis a kazánnal folyamatos szabályozással biztosítható legkisebb teljesítmény lehetőleg jelentősen kisebb a lakás fűtési teljesítmény-igényénél. Ennél kisebb igény esetén a kazán csak ki-be kapcsol.

Háztartási célra a gázkazánokon kívül más típusú kazánokat is alkalmaznak, mint pl. szilárd (vegyes) tüzelésű és olajtüzelésű kazánokat.

Elhelyezés
Elhelyezés szerint a kazánok lehetnek fali és állókazánok. Konvektorokhoz hasonló típusok a parapet kazánok.

Fali gázkazán
A fali gázkazánok, mint nevükből is kiderül, falra szerelhetőek. Jellemzően kis súllyal rendelkeznek, és jó érintésvédelemmel vannak ellátva, ezért fürdőszobában is elhelyezhetőek. Előnyeik a kis helyigény és a kis súly.

Álló gázkazán
Az álló gázkazánok általában nagyobb teljesítményűek, mint fali társaik, éppen ezért méreteik és súlyuk is nagyobb. Modern kivitelű változataik már belső terekben is elhelyezhetőek.

Funkció
Fűtő gázkazán
A modern fűtő gázkazánok legtöbbje nevével ellentétben nemcsak fűtési célokra használható, hiszen váltószelep beépítésével használható meleg víz előállítására, indirekt tárolók fűtésére is képesek. Így helyettesítheti a külön vízmelegítőt.

Kombi gázkazán
A kombi gázkazánok kettős célúak. Fűtésre és használati meleg víz (HMV) előállításra is alkalmasak. A fűtőkörön kívül csatlakozik hozzájuk a hálózati hidegvíz-vezeték, és ebből átfolyó rendszerben termelik a HMV-t.

Beépített tárolós gázkazán
A beépített tárolós gázkazánok nagy HMV tárolóval vannak ellátva, így nagyobb melegvíz-,igények mellett is képesek biztosítani a komfortos fűtést és HMV-ellátást. Tárolóik mérettartománya kb. 40-150 liter, de nagyobb HMV igényre külön tárolós ún. hőközpontok is találhatók.

Égés folyamata a gázkazánban
Nyílt égésű/égésterű
A nyílt égésterű vagy más néven atmoszferikus gázkazánok égéstere nincs elzárva a környezetüktől. Az égés során közvetlen környezetéből használja az oxigént, hátrányuk, hogy kapcsolatban vannak a légtér levegőjével, és a füstelvezetéshez szükséges viszonylag nagy kéményen kívül légbevezetést is igényelnek. Az általában gravitációs huzatú kémény érzékeny a szélviszonyokra és az elhelyezésre, környezetre.

Zárt égésű/égésterű
A zárt égésterű kazánok égéstere saját környezetétől elzárt. Az égéshez szükséges levegőt mindig épületen kívülről nyerik, így nem használják el az épületek saját levegőjét, ezáltal biztonságosabbak. Az égőhöz a levegőbeszívást, a füstgáz- és égéstermék-elvezetést beépített ventilátor biztosítja. A gázok elégetése is hatékonyabb ebben a formában, hiszen a gáz-levegő arány szabályozott.

Gázkazántípus égéstermék-elvezetés szerint
Az alkalmazott fő típusok az égéstermék elvezetése szempontjából

Gravitációs égéstermék elvezetés
Kényszer áramlásos égéstermék elvezetés.

Hőigények, fűtési rendszerek
A fűtési rendszerek az előremenő/visszatérő hőmérséklet szerint
90/70 C°-os (hagyományos): jellemzője a magasabb füstgázhőmérséklet (160-260 C°) és magasabb visszatérőfűtővíz-hőmérséklet, kb. >65 C°.
70/55 C°-os (alacsony hőmérsékletű): alacsonyabb füstgázhőmérséklet, a visszatérő fűtővíz hőmérséklete >45 C°.
55/35 C°-os (pl. padlófűtéshez): ez az igény a kondenzációs kazánnal elégíthető ki, melynél a füstgázból vízgőz csapódik le.
35/28 C°-os (pl. falfelület fűtéshez): kondenzációs kazánnal biztosítható.
A fenti igények kielégítésére a gázkazán lehet állandó hőmérsékletű, alacsony hőmérsékletű vagy kondenzációs gázkazán.

Hatásfok
A legjobb alacsony hőmérsékletű gázkazán hatásfoka sem jobb 93-94%-nál. A vízgőz lecsapásával a kondenzációs kazánok hatásfoka eléri a 104-109%-ot. (A hatásfokszámításnál a viszonyítási alapállapotban a vízgőz nem csapódik le, ezért lehet a hatásfok a kondenzációsnál több mint 100%.)

Engedélyezés, ellenőrzés, biztonság
A földgáz (ill. gáznemű tüzelőanyag) a levegővel keveredve tűz- és robbanásveszélyes anyag, melyre a tűzrendészeti előírások vonatkoznak. A gázkészülékek kivitele, telepítése engedélyekhez kötött (pl. PB-gázas készülék nem telepíthető talajszint alá). A lakás ún. belső gázszerelési tervét engedélyeztetni kell, és a MKEH-nél nyilvántartásba vett kivitelező készítheti. A gázkazánt és a gázvezetékeket a rendeletek szerint időnként ellenőriztetni kell. Üzemeltetéskor a gázkazánra a gyártó használati utasítása vonatkozik. A belső gázszerelési terv tartalmazza a gázkészülékek szellőzését, levegőellátását. A lakásra a bejelentési, engedélyezési, kiviteli terv tartalmaz adatokat a fűtési rendszerre vonatkozóan. Ezek alapján lehet a lakásfűtő gázkazán esetén elvégezni az üzemeltetést.

Lakások és családi házak, lakóépületek fűtésére használt egységek fő jellemzői használt egységek fő jellemzői

Hagyományos, régi építésű, átlagos méretű (kb. 80 m2-es) lakás vagy ház fűtésére használt gázkazán kb. 20 kW-os volt. A mai rendeletek szerint épített ugyanilyen méretű lakáshoz ennél lényegesen kisebb gázkazán is megfelelhet. Ugyanakkor megmaradtak a hagyományos tüzelőanyagok is (vegyes tüzelés, pellet, olaj), melyek automatizált változatai megfelelő fűtést/melegvíz-ellátást biztosítanak. A vízoldali cirkuláció rendszere szerint (kényszercirkuláció, ill. gravitációs) a legtöbb gázkazán tartalmazza a fűtővízszivattyút, de van külön telepíthető szivattyús típus is.

Égője általában egy gyújtólángot és egy főégőt tartalmaz, az újabb kondenzációs gázkazánok sugárzó csőégővel készülnek, az alacsonyabb füstgázhőmérséklet (és kisebb veszteség) elérésére. Az égő fajtája szerint lehet elő- és utókeveréses égő, blokkégő, égőcső, égőtálca, sugárzó égő, gyújtóégő és főégő.

Automatikája a vízhőmérsékletet és a szivattyúindítást szabályozza, szokásos elemei a túlmelegedés elleni termosztát, füstgáz-visszaáramlás elleni termosztát, vízhőmérséklet-szabályozás és időjáráskövető szabályozás. Az égő indítását a szivattyúindítással párhuzamosan, víznyomásról vezérlik. A fűtés/kazán indítása helyiségtermosztátról történik. A korszerű gázkazánok moduláló (folyamatos) teljesítményszabályozású égővel készülnek, ami teljesítményét a hozzáillő helyiségtermosztáttal fokozatmentesen változtatja. Az automatikus teljesítményszabályozást akkor tudjuk kihasználni, ha a gázkazán nincs túlméretezve a lakás fűtési igényéhez képest, vagyis a kazánnal folyamatos szabályozással biztosítható legkisebb teljesítmény lehetőleg jelentősen kisebb a lakás fűtési teljesítmény-igényénél. Ennél kisebb igény esetén a kazán csak ki-be kapcsol.

Háztartási célra a gázkazánokon kívül más típusú kazánokat is alkalmaznak, mint pl. szilárd (vegyes) tüzelésű és olajtüzelésű kazánokat.

Elhelyezés
Elhelyezés szerint a kazánok lehetnek fali és állókazánok. Konvektorokhoz hasonló típusok a parapet kazánok.

Fali gázkazán
A fali gázkazánok, mint nevükből is kiderül, falra szerelhetőek. Jellemzően kis súllyal rendelkeznek, és jó érintésvédelemmel vannak ellátva, ezért fürdőszobában is elhelyezhetőek. Előnyeik a kis helyigény és a kis súly.

Álló gázkazán
Az álló gázkazánok általában nagyobb teljesítményűek, mint fali társaik, éppen ezért méreteik és súlyuk is nagyobb. Modern kivitelű változataik már belső terekben is elhelyezhetőek.

Funkció
Fűtő gázkazán
A modern fűtő gázkazánok legtöbbje nevével ellentétben nemcsak fűtési célokra használható, hiszen váltószelep beépítésével használható meleg víz előállítására, indirekt tárolók fűtésére is képesek. Így helyettesítheti a külön vízmelegítőt.

Kombi gázkazán
A kombi gázkazánok kettős célúak. Fűtésre és használati meleg víz (HMV) előállításra is alkalmasak. A fűtőkörön kívül csatlakozik hozzájuk a hálózati hidegvíz-vezeték, és ebből átfolyó rendszerben termelik a HMV-t.

Beépített tárolós gázkazán
A beépített tárolós gázkazánok nagy HMV tárolóval vannak ellátva, így nagyobb melegvíz-,igények mellett is képesek biztosítani a komfortos fűtést és HMV-ellátást. Tárolóik mérettartománya kb. 40-150 liter, de nagyobb HMV igényre külön tárolós ún. hőközpontok is találhatók.

Égés folyamata a gázkazánban
Nyílt égésű/égésterű
A nyílt égésterű vagy más néven atmoszferikus gázkazánok égéstere nincs elzárva a környezetüktől. Az égés során közvetlen környezetéből használja az oxigént, hátrányuk, hogy kapcsolatban vannak a légtér levegőjével, és a füstelvezetéshez szükséges viszonylag nagy kéményen kívül légbevezetést is igényelnek. Az általában gravitációs huzatú kémény érzékeny a szélviszonyokra és az elhelyezésre, környezetre.

Zárt égésű/égésterű
A zárt égésterű kazánok égéstere saját környezetétől elzárt. Az égéshez szükséges levegőt mindig épületen kívülről nyerik, így nem használják el az épületek saját levegőjét, ezáltal biztonságosabbak. Az égőhöz a levegőbeszívást, a füstgáz- és égéstermék-elvezetést beépített ventilátor biztosítja. A gázok elégetése is hatékonyabb ebben a formában, hiszen a gáz-levegő arány szabályozott.

Gázkazántípus égéstermék-elvezetés szerint
Az alkalmazott fő típusok az égéstermék elvezetése szempontjából

Gravitációs égéstermék elvezetés
Kényszer áramlásos égéstermék elvezetés.

Hőigények, fűtési rendszerek
A fűtési rendszerek az előremenő/visszatérő hőmérséklet szerint
90/70 C°-os (hagyományos): jellemzője a magasabb füstgázhőmérséklet (160-260 C°) és magasabb visszatérőfűtővíz-hőmérséklet, kb. >65 C°.
70/55 C°-os (alacsony hőmérsékletű): alacsonyabb füstgázhőmérséklet, a visszatérő fűtővíz hőmérséklete >45 C°.
55/35 C°-os (pl. padlófűtéshez): ez az igény a kondenzációs kazánnal elégíthető ki, melynél a füstgázból vízgőz csapódik le.
35/28 C°-os (pl. falfelület fűtéshez): kondenzációs kazánnal biztosítható.
A fenti igények kielégítésére a gázkazán lehet állandó hőmérsékletű, alacsony hőmérsékletű vagy kondenzációs gázkazán.

Hatásfok
A legjobb alacsony hőmérsékletű gázkazán hatásfoka sem jobb 93-94%-nál. A vízgőz lecsapásával a kondenzációs kazánok hatásfoka eléri a 104-109%-ot. (A hatásfokszámításnál a viszonyítási alapállapotban a vízgőz nem csapódik le, ezért lehet a hatásfok a kondenzációsnál több mint 100%.)

Engedélyezés, ellenőrzés, biztonság
A földgáz (ill. gáznemű tüzelőanyag) a levegővel keveredve tűz- és robbanásveszélyes anyag, melyre a tűzrendészeti előírások vonatkoznak. A gázkészülékek kivitele, telepítése engedélyekhez kötött (pl. PB-gázas készülék nem telepíthető talajszint alá). A lakás ún. belső gázszerelési tervét engedélyeztetni kell, és a MKEH-nél nyilvántartásba vett kivitelező készítheti. A gázkazánt és a gázvezetékeket a rendeletek szerint időnként ellenőriztetni kell. Üzemeltetéskor a gázkazánra a gyártó használati utasítása vonatkozik. A belső gázszerelési terv tartalmazza a gázkészülékek szellőzését, levegőellátását. A lakásra a bejelentési, engedélyezési, kiviteli terv tartalmaz adatokat a fűtési rendszerre vonatkozóan. Ezek alapján lehet a lakásfűtő gázkazán esetén elvégezni az üzemeltetést.