Fűtésszerelés
A rézcsövek gyártása izzó réztuskók rögzített tüskén történő meleghengerlésével vagy melegsajtolásával kezdődik. A további munkafázisok több lépésben történő hideghúzásokból állnak, miközben repülődugót használnak a belső átmérő beállításához. Ily módon történik a varratmentes, kör keresztmetszetű csövek gyártása. A réz szilárdsága hidegalakítással növelhető és hevítéssel ismét csökkenthető. Lágy és félkemény csövek előállításához a szilárdság közbenső hőkezeléssel, majd ezt követő hidegalakítással tudatosan beállítható.
Alkalmazási területei MSZ EN 1057 szerinti rézcső (épületgépészeti cső): ivóvízszerelés (hideg és meleg), radiátoros fűtés, padlófűtés, földgáz és PB-gáz, fűtőolaj, sűrített levegő, szolárrendszerek MSZ EN 12735 szerinti rézcső (klímacső): klímaberendezések, hűtők szereléséhez, speciálisan tisztított belső felülettel MSZ EN 13348 szerinti cső (orvosi gázokhoz): speciális tisztasági igényű orvosi gázok vezetéséhez, pl. oxigén, nitrogén, orvosi sűrített levegő, argon, nitrogén-dioxid.
Nem vezethető rézcsőbenacetilén (C2H2) – robbanásveszélyes!foszgén (COCl2)Csak teljesen száraz gáz formájában szállítható: ammónia (NH3), klórgáz (Cl2), kén-hidrogén (H2S), sósav (HCl) és a kén-dioxid (SO2)
Rézcsövek alapanyaga.Foszforral dezoxidált, nagy tisztaságú réz, Cu + Ag tartalom min. 99,90%, foszfortartalom: 0,015%<P<0,040%. Ezen anyagminőség jele a Cu-DHP vagy CW024A.
Jelölése, méretei, típusai.Az épületgépészetben (ivóvíz-, fűtés- és gázszerelés) használatos rézcsöveken legfeljebb 600 mm távolságonként el nem távolítható módon az alábbi felöléseket kell feltüntetnie a gyártóknak: Termék (gyártó) megnevezése, EN 1057 szabvány, a szilárdsági állapot, külső átmérő × falvastagság. Szabvány szerint a rézcsöveket 6 – 267 mm külső átmérőtartományban gyártják, különböző falvastagságokkal. A szereléshez leggyakrabban használt méretek mm-ben (külső átmérő × falvastagság): 15×1, 18×1, 22×1, 28×1,5. Gázszereléshez magyar előírások szerint kötelező a minimum 1 mm-es falvastagság, ivóvízhez ajánlott (nincs kötelező érvényű magyar előírás), fűtésszereléshez lehet kisebb falvastagságú csövet is használni - pl. 15×08mm.
A rézcsövek szilárdsági állapot szerint:
Lágy (R220) rézcső – 6–22 mm külső átmérőtartományban gyártják, 50 m-es (esetleg 25 m) tekercsben szállítják, könnyen hajlítható.Félkemény (R250) rézcső – 6–159 mm külső átmérőtartományban gyártják, 5 m-es szálban szállítják, állékony cső, falon kívüli szerelésre és alkalmas.Kemény (R250) rézcső – 6–267 mm külső átmérőtartományban gyártják, 5 m-es szálban szállítják, állékony cső, falon kívüli szerelésre és alkalmas, csak szerszámmal, melegen hajlítható.A kereskedelmi forgalomban kapható bevonat nélküli, műanyagbevonatos és gyárilag hőszigeteléssel ellátott rézcső. A bevonat nélküli csövet mindenekelőtt falsík előtti szereléshez használjuk, a műanyagbevonat védi a csövet a külső, agresszív hatásoktól – pl. vakolat alatti szerelésnél ajánlott ezt használni, mert a vakolóanyag tartalmazhat korrozív anyagokat (pl. ammóniumtartalmú kötésgyorsítók). A műanyagbevonat bizonyos mozgást is biztosít a csőnek, ez a hőtágulás kiegyenlítése szempontjából fontos. A gyárilag előszigetelt csöveket meleg médiumok (melegvíz, fűtés) szállításánál használjuk, az energiaveszteség minimalizálása végett.
Rézcsövek szerelése. Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan kötéseket.
Oldható kötéseknél az egyes alkatrészek szétválaszthatók és újra összeköthetők. Akkor alkalmazzák, ha egy későbbi időpontban a kötést oldani kell, mint például szivattyúknál, csaptelepeknél vagy hőcserélőknél, amikor azokat javítani vagy karbantartani kell. Oldhatatlan kötést alkalmaznak, ha későbbi oldás nem várható.
Kötéstechnikák.Oldhatatlan kötések Oldható kötések.Lágyforrasztás, keményforrasztás Menetes kötés.Hegesztéses kötés Gyors csatlakozós kötés.Présidomos kötés Karimás csőkötés.Roppanógyűrűs kötés A rézcsövek leggyakoribb kötésmódja az épületgépészetben a kapilláris forrasztás. Rézcsöveket kétféle eljárással lehet forrasztani:
Lágyforrasztás Keményforrasztás A kemény-és lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt. Miután a felhasznált forraszanyagnál különböző elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja. A munkahőmérséklet a forraszanyag felső olvadáspontjának közelében van. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450 °C fölött, lágyforrasztásnál 450 °C alatt helyezkedik el.
Különböző munkahőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságai is adódnak. A keményforrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot eredményez, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kémény és félkemény rézcsövek lényegében elvesztik keményforrasztás során szilárdságukat, miután a magas munkahőmérséklet révén kilágyulnak.
Keményforrasztást kell alkalmazni:
Gáz-, folyékony gáz- és fűtőolaj vezetékek szerelése esetén110 °C -nál magasabb üzemi hőmérséklet fölött dolgozó vezetékeknél (pl. napenergia- vagy forróvíz előállító berendezéseknél) esztrich-ben fektetett padlófűtési csöveknél Lágyforrasztást kell alkalmazni:
ivóvíz installációs csővezetékeknél, 28 mm-ig (bezárólag) terjedő átmérőtartományban Minden más esetekben mind lágy-, mind keményforrasztás alkalmazható.
