Fűtésszerelés
A padlófűtés fontosabb tudnivalói
Mi az a felületi fűtés?
A felületi fűtés lényege, hogy a csővezetékek a helyiséget határoló szerkezeti elemek valamelyikébe vannak elrejtve. Ez lehet a padló, a fal, vagy a mennyezet. A csővezetékekben rendszerint meleg víz áramlik, így fűti fel a helyiséget.Fontos, hogy a padlófűtés nem igényel olyan hőfokú vizet mint a radiátoros fűtés, ezért gazdaságosabban üzemeltethető. A másik lehetőség az elektromos rendszerű felületi fűtés.Ilyenkor úgynevezett fűtőfilmes, vagy fűtőkábeles rendszer kerül telepítésre. A felületi fűtéseknek több előnye is van. Az egyik legfontosabb, ami miatt sokan választják, az az, hogy maga a fűtőtest nem látszik, és nem vesz el helyet a térből. Emellett legalább ennyire fontos előny, hogy sokkal költséghatékonyabb, mint a hagyományos radiátoros fűtés.
Csak újépítésnél alakítható ki padlófűtés?
Nem, de jobb helyzetben vagyunk ha építkezés előtt állunk. Ilyenkor ugyanis, mindent összetudunk hangolni a padlófűtéssel, hiszen ennél a fűtési módnál nem mindegy például az sem, hogy milyen burkolat kerül rá. Természetesen felújításál vagy átalakításnál is számolhatunk ezzel a fűtési móddal, viszont bele kell kalkulálni, hogy az összes burkolatot fel kell szedni. Ez azért okozhat gondot, mert a padlófűtésnél a végleges burkolatok magassága magasabbra fog kerülni néhány centivel, a cső rendszer miatt. Ez komoly gondokat okozhat, hiszen előfordulhat, hogy az ajtókat akadályozni fogja a nyitásban, vagy a beépített bútorokat kell valamelyest átalakítani. Emellett ellenőrizni kell a meglévő kazánt is. A padlófűtéshez a legjobb kondenzációs kazánt párosítani, ellenkező esetben, egy régebbi kevésbé energiatakarékos rendszerrel, nem fogjuk elérni a kívánt költséghatékonyságot.
Milyen burkolat kerülhet a padlófűtésre?
Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mivel burkolható a padlófűtéses terület. Gyakorlatilag bármi kerülhet rá, ma már minden burkoló anyagból létezik padlófűtéshez alkalmas változata. Általában járólap vagy laminált kerül rá, fontos azonban, hogy melyik a jobb választás. A legjobb megoldás kétség kívül a kőburkolat, mivel kiváló hővezető. Bár lassabban melegszik fel mint a laminált lap, viszont tovább tartja a hőt lekapcsolás után. Nyáron is előnyösebb a kerámia, vagy a gres lap burkolat, mivel kellemesen hűvös. Ha ragaszkodunk a laminált padlóhoz, akkor lehetőleg 9mm-nél vastagabbat válasszunk. Fontos tudni, hogy a meleg hatására a hőtágulás miatt, a padló minimális mértékben, de mozogni fog, ezért ha járólap helyett laminált lap mellett döntünk, akkor kizárólag klikk-rendszerű padlót válasszunk. Szintén fontos, hogy flexibilis ragasztót használjunk, ez ugyanis képes lekövetni az apróbb mozgásokat. A laminált lap hordozórétege jellemzően HDF, vagy szalagparketta esetében HDF, fenyő, vagy egyéb típus. A HDF jobb hővezető mint a tömör fa,emiatt gazdaságosabb. A parketta emiatt nem túl jó választás, mivel hozzávetőlegesen 5-10 %-al gyengíti a padlófűtés hatékonyságát.
Hogy fűt a felületi fűtés?
Mivel a meleg felfelé száll, ezért pl. a radiátoros fűtés esetében a mennyezetnél mérhetjük a legmelegebbet. Ennek eredményeképp a hőérzetünk rosszabb lehet.A padlófűtésnél pont ellenkezőleg történik a hőfokok alakulása. Mivel a lábunknál is állandó kellemes meleg van, ezért már alacsonyabb hőfoknál is jobb a hőérzetünk, emellett megspóroljuk a teljes szoba magasság kifűtéséből adódó többletköltséget. Hatalmas előnye még a radiátorral szemben, hogy a csőrendszer a szoba egésze alatt fut, ezért mindenhol egyenletes meleget biztosít, ellentétben a radiátorral, ami általában a szoba egyik oldalán található, így lassabban jut el a szoba minden pontjára a meleg.
Mi a helyzet a porral?
Talán a leggyakrabban felmerülő kérdés a padlófűtéssel kapcsolatban, hogy lebegteti-e a port, és veszélyezteti-e az asztmásokat és allergiásokat.Első lépésként érdemes tisztába tenni néhány fogalmat. A konvekciós fűtés a levegő cirkulálásával – egy úgynevezett közvetítő közeggel – melegíti fel a szobát, míg a sugárzásos rendszer a szilárd testek felületének felmelegítésével segít kellemes hőfokot biztosítani. Minél nagyobb a felület, annál jobb a hősugárzás. Konvekciós fűtés rendszernek számít a radiátoros, sugárzásosnak pedig pl. a padló-, fal-, és mennyezetfűtés. A por, a levegő mozgásával kering, tehát a padlófűtés nem lebegteti és keringeti a port, így nyugodtan választhatják ezt a fűtés fajtát az arra érzékenyek is.
Jó ha tudjuk:
Mint minden felületi fűtés, a padlófűtés is csak jól szigetelt házba ajánlott. Radiátoros fűtés esetén ha fázunk, elegendő feljebb tekerni a fűtést. Padlófűtésnél ez a módszer sajnos nem működik, hiszen be kell tartanunk az ideális burkolat hőmérsékletet, ami 20-25 fok. Ettől többet nem szabad és nem is érdemes beállítani, hiszen forró burkolaton lépkedni inkább kellemetlen. Egy rosszul szigetelt háznál a padlófűtés 35-40 fokos fűtőfolyadék hőmérséklete előfordulhat, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem tudja kellőképp felfűteni a házat. Ha nem szeretnénk szigetelésre költeni, akkor célszerű más fűtési alternatíva után nézni. Fontos kiemelni, hogy a padlófűtés egy meglehetősen lassan szabályozható fűtési mód.A csövekben áramló víz lassan tudja felmelegíteni a padlót, ezért ha csak akkor kapcsoljuk be a fűtést amikor hazaértünk, akkor bizony várnunk kell, mire a ház kellemes hőmérsékletű lesz. Ennek áthidalására két dolgot tehetünk.Az egyik, ha a padlófűtés tulajdonságait figyelembe vevő szabályozó rendszert, vagy kombinált fűtési rendszert alkalmazunk. Ez annyit jelent, hogy a fűtést nem kizárólag padlófűtéssel biztosítjuk, hanem radiátorokkal, vagy egyéb fűtési módokkal kombináljuk, mivel a radiátor gyorsabban reagál, és gyorsabban melegszik.A másik lehetőség, ha speciális, vékony rendszer lemezeket is beépítenek. Ez a rendszer gyorsabban reagál mint a hagyományos padlófűtés, ezért nem kell mellé kiegészítés. Természetesen a lassú felmelegedésnek is vannak előnyei, pl lassabban is hül ki, különösen kőburkolattal kombinálva.
