A napkollektor és a nap

A napsugárzást a különböző tárgyak anyaguktól, kialakításuktól függően valamilyen részarányban visszaverik, elnyelik vagy átengedik. A hő akkor hasznosul, ha a napsugárzást az anyag elnyeli. Ezért a napkollektor célja a napsugárzás minél nagyobb részarányú elnyelése és hővé alakítása (napkollektor = napenergia-gyűjtő).

A napkollektor rendszer létesítési költsége

A komplett napkollektor rendszer kivitelezési költsége magába foglalja a napkollektor, a tároló, a szivattyú, a csővezeték, a szerelvények és szabályozók árát, valamint a tervezés, a szerelés és beüzemelés költségét. Ennek a napkollektor felületre vetített fajlagos költsége – 2012-es áron – nettó 200-300 ezer Ft/négyzetméter. A napkollektor rendszer viszonylag alacsony költséggel üzemeltethető, mindössze a keringető szivattyú villamosenergia-igényét kell fedezni. Ennek éves költsége a rendszer beruházási költségének kb. 2-3 %-a.

Célszerű alkalmazások

Magyarország napsugárzási adottságainak megfelelően a napenergia gazdaságosan elsősorban használati meleg víz készítésére fordítható. Alacsony energiaigényű épületek esetén érdemes lehet a napkollektort fűtésrásegítésre is beépíteni, ebben az esetben a fűtésszerelő a fűtési rendszerbe integrálja a napkollektoros rendszert. Jobb kihasználtságot eredményezhet egy medence, amely a fűtés miatt szükséges nagy napkollektor-felület nyári hőnyereségét fel tudja venni. Medencék napkollektoros fűtése önmagában is megvalósítható, a csak nyári hasznosítás esetén alkalmazandó üvegezetlen, ún. lefedés nélküli, műanyag vagy gumi anyagú napkollektorokkal.

Meleg víz készítése

Egy személy naponta kb. 50 liter meleg vizet használ el, melynek előállításához 2-3 kWh hőenergiára van szükség. Egy közel 2 m²-es napkollektor a nyári félévben ezt szinte teljes egészében képes biztosítani, télen pedig a szükséges mennyiség 30-40 %-át. Így éves viszonylatban 60-70 % energiamegtakarítás érhető el. Családi házak esetén melegvízkészítés céljára 2-3 db, nagyobb vízfogyasztás esetén 3-4 db 2 m²-es napkollektor szerelése célszerű, valamint szükség van egy 200-500 literes melegvíztárolóra is.

Napkollektor a fűtési rendszer részeként

Magyarország éghajlati adottságai mellett napkollektor rendszerrel az épület évi fűtési hőigényének általában 20-40 %-a biztosítható. Ez főként abból adódik, hogy a napsugárzási hőnyereség jellemzően a nyári félévben jelentkezik, fűteni viszont télen kell, a hő tárolása pedig ilyen hosszú távra – reális beruházással – jelenleg nem megvalósítható. 1 m² korszerű, a szórt napsugárzást is hasznosító napkollektorral jellemzően 8-10 m² épület fűtésére lehet hatékonyan rásegíteni. A fűtés nagyobb része természetesen az ilyen esetekben a hagyományos hőforrásokkal biztosítható, úgymint gázkazán, fatüzelésű kazán, stb. A tavaszi és őszi átmeneti időszakban napsütéses időjárás esetén a napkollektor rendszer közel 100%-ban fedezi az épületek hőszükségletét, tehát ezekben az időszakokban jellemzően nincs szükség a kazánok üzemeltetésére.

A napkollektor szerelése

A napkollektor szerelése, amit egy gyakorlott, felkészült fűtésszerelő el tud végezni, két részből áll: napkollektor elhelyezése és rögzítése, valamint az épületgépészeti szerelése. Előbbi gyakran a tetőn, magasban és ferde felszínen zajlik, ezért alapvető a körültekintő és gondos munkavégzés, a munkavédelmi előírásoknak megfelelően. A szerelés szakmai ismeretet és technikai ügyességet, olykor nem kevés kreativitást, és – a rendszer méretétől függően – akár több napot is igényel.

Karbantartás-javítás

A napkollektor rendszer általában különösebb karbantartást nem igényel. A napkollektor élettartama 20-25 év, a gyártók kb. 10 év garanciát vállalnak. A napkollektorban keringő fagyálló folyadék ellenőrzésére, adott esetben cseréjére 2-3 évente van szükség, ezt is rábízhatja a fűtésszerelőjére.